Domokos Kázmér - Pozsonyi csata

I.

Réges-régen történt, néhány ezer éve,
hazatért a magyar a Kárpát-medencébe.
Székelyek, avarok mind előtte jártak,
idegen tengerben támaszt nem találtak.
Árpád volt a vezér, a bölcs Álmos fia,
egymásra lelt népét Pusztaszerre hívta.

Gyűltek a küldöttek messziről, közelről,
jöttek bölcselkedni jövőről, jelenről.
Egy nyelvet beszéltek, dacos, magyar nyelvet,
közös gyökerüknek mindenki örvendett.
Nemzetfők és horkák gyulát választottak,
új haza rendjéért törvényeket hoztak.

Vérszerződés elvén országrészt osztottak,
érvényt szerezve így a törzsi jogoknak.
Végül hálát adtak égi Istenüknek,
hogy ősi földjükön hazát teremthettek.
Egységet sugárzott Pusztaszernek lángja,
oly módon, ahogy azt Árpád is kívánta.

II.
Bátor nép a magyar, lóra termett fajta,
ellént nyergéből messziről nyilazta.
Volt, aki e népben szövetségest látott,
véle győztessé vált, s biztos trónra hágott.
Szép Bajorországgal szövetség jött létre,
ám Álmosnak fiát nem csalhatták lépre.

Arnulffal kötötte, utódja felmondta,
jó szomszédi viszonyt a bajor megunta.
Magyar a szomszéddal itt-ott összecsapott,
harci sikerekhez a germán nem jutott.
Gyermek Lajos volt az ellenség "királya",
ki Kurszánt fogadta béketárgyalásra.

Gyulának választott, népe alvezére,
bátran ment tárgyalni, nem látszott, hogy félne.
Aljas gyermek Lajos Kurszánt megölette,
kísérői testét mellé temettette.
Kezed véres, Lajos! - lelkeden bűn szárad,
magyarok szájáéból feléd átok árad.

Honfoglaló magyart izzó gyűlölettel
megtámadta Lajos, óriás sereggel.
Pozsonynál csatázott Árpád vezér s népe,
hogy hazát veszíthet, nem jutott eszébe.
Százezer fős haddal jöttek ellenébe,
nyílhegytől kiserkent zsoldosaik vére.

Felényi sereggel Árpád győzni tudott,
s ezzel hős népének fényes jövőt nyitott.
Zsákmányleső horda keze üres maradt,
vesztes rabló módján, haza gyalog szaladt.
Elöl futott Lajos Passau váráig,
s a magyar hon kitágult Enns folyó partjáig.

Vérzett a magyar is szép hazája földjén,
bajor sebet ütött fejedelmük testén.
Ki e szép hazáért fehér lovát adta,
Árpád vezér lelke felszállt a magasba.
Fehér lovát, lelkét mindazt, ami drága
példásan helyezte népe oltárára.

Zsámbék, 2002. augusztus 20.

http://multidezo.blogstar.hu/./pages/multidezo/contents/blog/28479/pics/14679941146940653_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?